hirdetés
Blogolj!

Liszt-majmocska született a Szegedi Vadasparkban


Legutóbb sörényes farkasok születtek a Szegedi Vadasparkban, most pedig újabb különleges lakó érkezett. Ugyanis a Liszt-majmocska nem csak egy veszélyeztetett faj, hanem egyben a Vadaspark címerállata is. A közel egy éve Németországból érkezett apa és a szegedi születésű anya első közös kicsinyének fejlődését aggódva figyelték a vadaspark dolgozói, hiszen rendkívül érzékeny állatokról van szó, de talán túl vagyunk a legnehezebb időszakon, és szépen fejlődik a kicsi. Ahogy karmosmajmoknál szokás, a látogatók többnyire az apánál láthatják a kölyköt, az anya elsősorban csak szoptatni veszi át.

Fotó: Szegedi Vadaspark

A Liszt-majmocska viszonylag jól szaporodik állatkertekben a fajmentő tenyészprogramjának (EEP) köszönhetően, de annál vészesebb a helyzet vadon. A 60-as és 70-es években tízezrével fogták be őket orvosi kutatásokra és hobbiállat tartási célból, jelenleg pedig az élőhelyének elvesztése veszélyezteti a faj fennmaradását. Jelenleg a kutatások szerint vadon mindössze 2000 felnőtt egyede élhet, ezért az egyik legveszélyeztetettebb főemlősnek számít. A Vadaspark Liszt-majmocskái arról is ismertek házon belül, hogy nagyon harciasak és vehemensen védik egymást, mikor valamilyen oknál fogva be kell fognunk egy-egy egyedet, például állatszállítás vagy állategészségügyi vizsgálat miatt.

A másodlagos erdőkben, erdőszéleken élő Liszt-majmocskák nappal aktívak, 2-13 tagból álló, nemek szerint elkülönülő rangsorú csoportokban élnek, több mint tízhektáros területen. Gyümölcsökkel, fanedvekkel, rügyekkel, virágokkal táplálkoznak, de nem vetik meg a rovarokat és az apróbb emlősöket sem. 350-450 gramm közötti tömegű testüket és hosszú farkukat barnás szőr borítja, hasuk, lábaik és fejszőrzetük fehér. Német és magyar nevét éppen ezért a neves zeneszerzőre emlékeztető "frizurájáról" kapta az impozáns kismajom.

A faj nőstényei 140-150 napig vemhesek, s egyszerre általában egy-kettő, ritkán három, csupán 40 grammos utódnak adnak életet.

Jellegzetes viselkedésformájuk a heccelés. A kihívó fél rámered ellenfelére és elnyúló, dallamos hangsorozatot ad ki. Ezt addig műveli, míg a másik egyed hasonlóképpen válaszol. A majmocskák a sajátos duett közben felborzolják bundájukat. Ezután peckes járással megközelítik egymást, majd nyitott szájjal összeérintik ajkaikat. Addig maradnak így, míg a gyengébb állat már nem bírja tovább a feszültséget és távozik.

https://azallatisember.blogstar.hu/./pages/azallatisember/contents/blog/73015/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?